FEJLÉC
Táplálkozás alapjai
Táplálkozás
Az evés életünk alapvető alkotóeleme, valamint meghatározó az egészség megőrzése és a teljesítőképesség szempontjából. Bár táplálkozási szükségleteinkről jelentős tudományos ismeretanyag áll rendelkezésre, számos megválaszolatlan kérdéssel találkozhatunk. Ez egy összetett téma, amely újra és újra szembejön a hétköznapokban és a sportban, akár edzők, akár sportolók vagyunk. Ebben a fejezetben néhány olyan kiválasztott témát emelünk ki, amelyek a röplabdaedzők és játékosok mindennapjaiban és mérkőzésrendszerében érdekesek lehetnek. Miután az elején általánosan áttekintjük a sporttáplálkozást, utána megnézzük a röplabda- és strandröplabda-játékosok speciális étkezését. Befejezésképp a fiatal röplabdázóknál figyelembe veendő sajátosságokra térünk rá.
10.1 Sporttáplálkozás – Mit, mikor és kinek?
Vitathatatlan, hogy a sportolóknak különleges táplálkozási igényeik vannak. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a „sporttáplálkozással” kapcsolatban egy konszenzusos nyilatkozatában kijelentette, hogy a táplálkozás befolyásolja a teljesítőképességet, és azt javasolja a sportolóknak, hogy az edzés és verseny előtt, alatt és után azokat a megfelelő táplálkozási stratégiákat alkalmazzák, melyek segítségével maximálisra növelhetik mentális és fizikai teljesítőképességüket. Természetesen figyelembe kell venni, hogy sokan elsősorban a mozgás öröméért sportolnak vagy a sport megelőző és rehabilitációs szempontjait szeretnék kihasználni.
Azon személyek számára, akik ezzel a célkitűzéssel sportolnak hetente 2-4-szer, az egészség, edzésbeállítás és edzés teljesítménye szempontjából mindenekelőtt a Deutsche Gesellschaft für Ernährung (DGE-Német Táplálkozástani Társaság) változatos, teljes értékű étrendre vonatkozó általános ajánlásai érvényesek. A sportágspecifikus étrend ennél a célcsoportnál meglehetősen jelentéktelen. A versenysportolók ezzel szemben kifejezetten azzal a céllal edzenek szisztematikusan, hogy átlagon felüli teljesítményt érjenek el, és javarészt nagyon sok időt fektetnek a sportba, hogy országos és nemzetközi versenyeken vehessenek részt. Ennél a csoportnál a teljesítőképesség fenntartása és javítása érdekében az egyénileg kialakított táplálkozási stratégiák hasznosak.
Aki az interneten keres információkat a sporttáplálkozással kapcsolatban, az hamar megtalálja őket és a legújabb fejleményekre is felfigyelhet. Például intenzíven foglalkoznak az olyan témákkal, mint a low carb (szénhidrátszegény diéta), a vegán táplálkozás és a szuperélelmiszerek (superfoods) (pl. chia magok). Rendszerint azonban hiányoznak az alapvető tudományos ismeretek ahhoz, hogy ezeknek a trendeknek az élsportolók táplálkozásában nyújtott lehetőségeit semlegesen és tárgyilagosan meg lehessen ítélni. Többnyire megrekednek az egyedi esetek ismertetésénél és a szakértői véleményeknél. Az is előfordulhat, hogy a trendekből új tudományos eredmények születnek, azonban időre van szükség a megalapozott kutatások elvégzéséhez és a gyakorlatba való rendszerszintű átültetéshez.
A sportolók nem egy szabványos célcsoport. A „helyes” táplálkozás stratégiája alapvetően a sportághoz, a pillanatnyi edzésfázishoz valamint a játékosok normaelőírásaihoz és céljaihoz igazodik. Általában a versenysportolóknak több energiára, fehérjére és szénhidrátra van szükségük és nagyobb a folyadékigényük is. Ez azonban nem vonatkozik minden sportolóra minden sportágban és helyzetben egyformán. A sportolók táplálkozási sajátosságainak kidolgozásához az szükséges, hogy intenzíven foglalkozzunk egy sportággal és az abból eredő edzésterhelésekkel. Például sportágtól függően a sportolók testsúlya kb. 50 kg (pl. művészi torna, maratonfutás) és több mint 120 kg (pl. cselgáncs, súlyemelés, atlétika - dobás) között található. Az éves cikluson belüli edzés szakaszaitól függően vannak enyhe vagy intenzív, rövid vagy hosszú edzésterhelések. Mindkettő óriási hatással van a sportoló energiaszükségletére, amely naponta 1500 és 8000 kcal között mozog. A sportolóknak általában ügyelniük kellene az elegendő és megfelelő energiabevitelre.
A tartósan csekély energiabevitel (pl. testsúlycsökkentő szakasz, tartósan alacsony testsúly) azonban negatívan befolyásolhatja a teljesítőképességet, az edzéshez alkalmazkodást és negatív hatással lehet az immunrendszerre, a csontok egészségére vagy az energia-anyagcserére. Ennek megfelelően a sportolóknak konzultálniuk kellene egy szakképzett táplálkozási szakemberrel (pl. OSP táplálkozási tanácsadóval), hogy megtervezzenek különösen a testsúly vagy a test összetételének optimalizálása érdekében egy egyénre szabott stratégiát. A szükségletekhez igazodó energiabevitel mellett elengedhetetlen ennek észszerű megoszlása az alábbi energiahordozók között: fehérjék, szénhidrátok és a zsír.